Cyrano de Bergerac valós személy volt, akinek legendás élete megihlette Edmond Rostandot. Az önzetlen, igazi szerelem drámája ez, ami igazolja A kis hercegből idézett mondatot: „ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. szeptember 5. csütörtök, 19:00
Adott egy bátor és szellemes férfi, aki olyan ügyesen forgatja a szavakat mint a kardot, aki mély érzésű és figyelmes, aki minden nőnek álma. Lenne. Csak sajnos van egy szépséghibája. Óriási az orra. Ez a férfi, Cyrano szerelmes. Végre rászánja magát, hogy szerelmet valljon, de ehelyett a nő vallja meg szerelmét neki, egy másik férfi, Christian iránt. Cyrano segítségére lesz Christiannak, ő írja meg helyette a szerelmes leveleket, ő suttog a nőnek szép szavakat a sötétben, és mégis Christian az, akit a nő a szobájába vezet. És Cyrano nem árulja el a titkot, nem áll a szerelmesek útjába, hallgat a legvégsőkig, hogy végül Roxan jöjjön rá az igazságra, mikor már minden késő: „Csak egyet szerettem egész életemben, s kétszer vesztettem el!”
Cyrano de Bergerac valós személy volt, akinek legendás élete megihlette Edmond Rostandot. Az önzetlen, igazi szerelem drámája ez, ami igazolja A kis hercegből idézett mondatot: „ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”.
Szereplők: Cyrano: Harsányi Attila Jászai-díjas Roxán: Czakó Julianna Christian: Bodoky Márk Guiche gróf: Varga Zoltán Jászai-díjas Ragueneau: Lajos András Liza, Martha nővér: Horváth Alexandra Le Bret: Kokics Péter Montfleury, Első poéta, Kapucinus: Kincses Károly Castel Jaloux, Igazgató: Salat Lehel Valvert Vicomte Harmadik poéta, Bertrandou: Keresztes Sándor Mater Margherite, Negyedik poéta: Molnár Anna Duenna: Varga Andrea Klára nővér, Második poéta: Kerekes Valéria valamint a Miskolci Nemzeti Színház kórusa
író: Edmond Rostand fordította: Ábrányi Emil dramaturg: Sényi Fanni díszlet: Cziegler Balázs jelmez: Berzsenyi Kriszta zene: Zságer-Varga Ákos ügyelő: Együd Tünde súgó: Bíró Klára rendezőasszisztens: Pöltz Julianna rendező: Keszég László
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
