Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához.
Egyetlen apró nyelvbotlás tönkreteheti még a lehető legaprólékosabban megtervezett hétvégét is. A szép tervek kártyavárként omlanak össze, hogy végül félreértések és szörnyű bonyodalmak lavinájává változzanak.
Egy ikonikussá vált produkció, mely formabontóként tört utat magának egykor, elköszönve a megszokott sémáktól. Életre keltve Nikola Parov dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjét, táncosaink egy valóságos táncvihart a színre hozva jelenítik meg a Nap kultuszát.
A Napét, melyből minden ered: olykor szenvedni hagy, máskor testünket erővel, szívünket szerelemmel tölti meg. Látva mélységeinket, végül mindig újra felragyog fénye. Az pedig nem más, mint a Szeretet lángolása, az egymásért dobbanó emberszívek fényes fáklyája.
A Naplegenda intenzív hívószó a néptánckedvelők, és a műfajban kevésbé jártas érdeklődők számára egyaránt, alkotói egytől-egyig meghatározó színek a hazai néptánc- és zenekultúra palettáján.
A korábbi nagysikerű Wass Albert–, Vörösmarty–, Petőfi– és Mikszáth estek után idén is folytatódik a népszerű, Takaró Mihály irodalomtörténész vezette "Újszínházi beszélgetések" irodalom– és színháztörténeti sorozat.
„Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása)
Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.
Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel története egy tehetséges fiú és egy érzékeny lány igaz története. Izgalmas, mint egy krimi, megható, mint egy romantikus film, s át meg átszövi a humor. A nagy kaland a szkizofréniával való találkozás és küzdelem.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát.
A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.
A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába.
Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…
Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…
Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichológus és a bűnöző életre szóló barátságot köt…
A Fekete-fehér feszültségét többek között a főszereplő, Dr. B. alakjának különös titokzatossága adja, és az, hogyha a játszma elkezdődött, sohasem tudhatod, hogy a végén a győztes vagy a vesztes oldalon állsz majd. A monodráma szereplői, egytől-egyig Göttinger Pál megformálásában, saját értékrendjük és igazságuk szerint cselekednek.
Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.Sylvia Plath Az üvegbúra című regénye a huszadik század sokat elemzett és idézett kultuszműve. Az önéletrajzi ihletésű történet egyrészt a nővé válás stációit mutatja be kíméletlen őszinteséggel, másrészt a kamaszkor és a felnőtt lét közti átmenet bizonytalanságokkal teli időszakának lenyomata. A belső félelmek, az önazonosság-keresés elemi erejű megfogalmazása.„Egyébként az életben minden megírható, feltéve, hogy a beleid elég erősek hozzá és a képzeleted működik.A kreativitás legnagyobb ellensége az önbizalom hiánya. Téged pedig annyira leköt a növekvő kényszer, hogy függetlenné válj, hogy szembenézz a hatalmasnál is hatalmasabb emberevő világgal, hogy ez meg is bénít: tested-lelked lázad az ellen, hogy egy meghatározott szerepnek rendeld alá magad egy meghatározott életben.”
Sylvia Plath: Naplók
Szeretnél gazdag lenni? Otthagyni a dögunalmas állásod? Elköltözni mondjuk Barcelonába? Ahol végre egész álló nap napozhatsz a tengerparton, miközben egy jéghideg cuba libret szürcsölgetsz? Nos, Császár András pontosan ezt tervezi tenni azok után, hogy véletlenül talál kétmillió eurót a hármas metrón.