A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.
Serge Tanneur karrierjének csúcsán hátat fordított a színház világának és a francia partoktól nem messze, az Atlanti-óceán egy kis szigetén telepedett le. Három évvel önkéntes száműzetése után, egykori barátja, az ünnepelt TV színész Gauthier Valence felkeresi a Serge-t, hogy rábeszélje Alceste szerepére Moliere klaszikusának, A Mizantrópnak egy feldolgozásában. Ahogy haladnak a darabbal, úgy körvanalazódik valódi énjük, melyek hasonlóságot mutatnak a műben szereplő karakterekével. A próbák mindennapjai és a komédia története még szorosabb párhuzamot képez, ahogy a kettős megismerkedik a pornószínészettel járó csillogásra vágyó szobalánnyal és egy elvált olasz nővel a szigeten.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”
A Bognár Szilvia Sextet zeneiségében három zenei világ találkozik, fonódik egymásba. A hazai jazz- és világzenei színtér kiváló előadói egyéni stílusaikat is kidomborítva ötvözik harmonikus egésszé a különböző nemzetiségű népdalokat a jazz és az indiai klasszikus zene jellegzetes motívumaival, hangulataival.
A Szent István Bazilika egyike Budapest legszebb neoklasszikus épületeinek, Magyarország legfontosabb épülete, a harmadik legmagasabb épület az országban és egyben a legjelentősebb turisztikai látványosság a fővárosban.
Egy szekrény sok mindent rejthet, különösen akkor, ha rajta keresztül átléphetünk egy másik, mesebeli, varázslatos dimenzióba. A mű főhőse egy játék világban próbál barátokat szerezni, és különféle bábokkal találkozik. Kiderül számára, hogy azoknak ugyanolyan érzelmeik vannak, közöttük ugyanolyan kötődések és kapcsolatok alakulnak ki, mintha emberek lennének, és egyikükkel talán még szerelembe is lehet esni.
Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...
A konferencia kísérletet tesz a néptáncos színpadi öltözködési irányzatainak áttekintésére és értelmezésére, az eredeti viseletek, a viseletrekonstrukciók, valamint a stilizált színpadi néptáncos öltözetek aktuális trendjeit egyaránt vizsgálva. Az anyaghasználat, a ruhadarabok és az öltözetek rendszerré összeálló egésze, a színek, a kiegészítők elemzése, értelmezése révén a koreográfusi egyéni alkotói szándék mellett kirajzolódnak napjaink színpadi néptáncos öltözeteinek korstílusa és divatirányzatai.
A workshop a Romani Design fenntarthatósági törekvéseinek, kultúrmissziós tevékenységeinek kiterjesztése, a fast fashion környezetkárosító folyamataival szembeni aktivista szerepvállalásként is értelmezhető.
Joseph Haydn szerzeményei játékos könnyedségük révén nagyszerű belépőt jelentenek a klasszikus zene világába. A Gyermekszimfónia szerzőségében nem lehetünk biztosak: van, aki Leopold Mozartot, más egy Angerer nevű bencés szerzetest sejti mögötte. Különlegessége, hogy nemcsak szokványos zenekari hangszerek, hanem kereplő, játéktrombita, dob, triangulum és madárhangokat utánzó eszköz is szükséges a megszólaltatásához.
Nálatok laknak-e állatok? Mert nálunk, a Budavári Palotanegyedben, igen! Sárkányok, oroszlánok, vadászkutyák, lovak, sólyom, holló, nyuszi, őzike és szarvas. Vajon hol találhatjuk meg őket, és rajtuk kívül laknak-e még állatok a budai Várban? Gyűjtsük össze együtt földön, vízben és levegőben az állatábrázolásokat, és közben mesék, játékok segítségével ismerjük meg a hozzájuk fűződő legendákat és érdekes történeteket!