A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó periódusait dolgozza fel.
Théba népe új királyt kapott. Rögtön kettőt. Uralkodhattak volna békében, felváltva. Természetesen nem tették. Háborúztak inkább. Békét is köthettek volna, de inkább meghaltak.
„Az éneklés a lélek anyanyelve, így minden embernek élnie kell vele, olyan természetességgel, azzal a belső megnyilatkozási vággyal, természetes hangszínnel, ahogyan a beszédben is kifejezi magát.” – vallja Bárdosi Ildikó, a Mesterek és tanítványok koncertsorozat őszi vendége.
2024. október 8-án, 18 órától Dr. Rab Árpád - Jövőképek, jövőformálás az emberi és a mesterséges intelligencia című előadását tekinthetik meg a KMO Művelődési Központban.
Különleges nézőpontú tárlatvezetéssel várjuk a hazai természettudományos felfedezések iránt érdeklődőket! Gál Vilmos történész-muzeológus, a tárlat kurátora mellett vendégünk lesz Hal Melinda klinikai szakpszichológus.
A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Az örömhírt a család ünnepi vacsorával próbálja emlékezetessé tenni. Húga, Élisabeth és sógora, Pierre meghívja hát a házaspárt és gyerekkori barátjukat, Claude-ot. Miközben a kismamára, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.
Szűcs Nelli önálló estje a Bajor Gizi Szalonban. Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után – színpadra többé nem léphetett. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították.
A Rejtélyes történelem című sorozat kevésbé ismert, vagy ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti esemény nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit. A program házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden témát egy meghívott történésszel jár körbe és mutat be a közönségnek.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Selmeczi Bea újrateremti a három és fél nővér életét Csehov, Petrusevszkaja, Ulickaja és Szvetlana Alekszijevics alapján. A gondolatkísérletet Telihay Péter viszi színre, akinek a nevéhez már számtalan Csehov-rendezés fűződik.
Egy lakótelepen tengődő srác, Peti elhatározza, hogy külföldön próbál szerencsét, megmutatja a többieknek, hogy neki sikerülni fog, kezd valamit az életével. De hamar kiderül, hogy nem ilyen egyszerű az egész: az induláshoz pénz kell, ráadásul nem is kevés. Akár mindenáron.
A láthatatlan víz alatti világ mindig is kíváncsivá tette az embert. Hatalmas emberevő szörnyekről, vagy éppen kedves halacskákról számoltak be a hajósok a kíváncsi közönségnek, meglepő vagy éppen nagyon is hű rajzok és festmények születtek róluk. A Leviathán, a Jónást elnyelő cet csak a két leghíresebb.
Láng-Kovács Éva művészettörténész, a Festők a szabadban című nagy sikerű regény szerzője, Ferenczy életművének bemutatása mellett, érdekességekről is mesél a hallgatóknak a Művészettörténeti Szalon szeptemberi előadásán.
SZÍNHÁZI GYAKORLATOK ÉS SZÍNPADI KÍSÉRLETEK AZ ÖRKÉNY ELŐADÁSAI MELLÉ.
Ami adott: egy inspiráló előadás a repertoárról, egy színházi tér, 120 perc, 20 résztvevő és egy játéksor, ami a színdarab nyitott kérdéseire épül. A résztvevők belekóstolnak egy színházi próba hangulatába. Az eseményt az ÖrkényKÖZ játékmesterei vezetik.
Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok.
Másfél óra zene és beszélgetés a magyar könnyűzene nagyjaival. Nem csak beszélünk a dalszerzésről, de meg is mutatjuk! Általában sikerül, mert hiszünk a dalban és az élő zenében.
Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Az audio-gasztronómiai expedícióra verbuvált csapat útravalónak belerakott a befőttesüvegébe hard bopot és free jazzt, majd a fermentáció beindulása óta keservessel, sebes fordulóval, lassú magyarossal etette az előtésztáját. És persze a levegőből is belekeveredett némi hip-hop és funk.
Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel
A Mama nézd! című családi tárlatvezetéseken a Hagyományok Házában lévő kiállításokra várunk szeretettel minden érdeklődőt a babájával. Ezen az alkalmon az Illatok, ízek, formák állandó kiállítás megtekintésére van lehetőség tárlatvezetéssel, ahol a hagyományos tárgyalkotó népi iparművészeti alkotásokról lesz szó. Hét témán keresztül veszünk sorra olyan tárgyakat, amelyek a párválasztáshoz, szülőséghez, anyasághoz kapcsolhatók.
Kiknek ajánljuk?
Ha kisbabával otthon ülő anyuka vagy apuka, sem kell megtagadnia magától a művészeti élményeket. Több olyan hely van a városban, ahol kifejezetten örülnek annak, ha elhozza magával kisbabáját egy kiállításra, hiszen a kismama vagy kispapa lét nem az otthon ülésről szól. A művészeti nevelést pedig nem lehet elég korán kezdeni.
A Hagyományok Háza Baba-mama kalandra hívja, ahová kifejezetten olyan édesanyákat vagy édesapákat vár, akik csecsemőjüket magukkal hozva kívánják megismerni tárlatainkat. Tegyék meg az első közös lépéseket a művészetek felé, mi pedig biztosítjuk a bababarát légkört és a műalkotások befogadásához szükséges ismereteket, hogy teljes legyen a tárlatvezetés élménye!
Praktikus tudnivalók
Legelső múzeumi túrájukra a biztonságos és kényelmes látogatás érdekében javasoljuk, hogy babahordozóban vagy kendőben hozza el a csöppséget, lehetőleg előre kötve a gyermeket. A Hagyományok Házában minden adott (pelenkázó, babakocsitároló, büfé), ami esetleg a látogatás során szükséges lehet.
Belépőjegy
A vezetésre múzeumi belépőjeggyel és tárlatvezetési jeggyel tud részt venni.
Az előadás a városi közegben zajló nyilvános, színpadi-művészi mesemondás hosszú és izgalmas történetének a kezdeteibe nyújt bepillantást a 19. század végétől a második világháborúig. A népmese a magyar városi tömegkultúrában különböző fórumokon volt jelen, amelyet a modern technikai eszközök (pl. telefonhírmondó, gramofon, rádió) is hatékonyan támogattak. A városi tömegszórakoztatás keretein belüli elképzelt mesemondás meghonosításán kezdetben újságírók és színházi szakemberek munkálkodtak.
A párterápiákhoz mindig egy konkrét indokon keresztül vezet az út. A más-más történetek és felállások ellenére számos kérdés ismétlődik. Ezek mentén lesz az előadás is felépítve.
Marianne Winckler, az ismert írónő, könyvet ír az alacsony fizetésért, bizonytalan ideig tartó munkákat végző munkavállalókról. Caen város közelében telepszik le, és anélkül, hogy felfedné kilétét, csatlakozik egy takarítónő csapathoz. Szembesülve a gazdasági bizonytalanságnak és a társadalmi láthatatlanságnak kitett, kis fizetésből élő alkalmi munkások életkörülményeivel, felfedezi azt a kölcsönös segítségnyújtást és szolidaritást is, amely összeköti ezeket a mindig háttérben dolgozó embereket.