A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.
Évek óta sikeres sorozatunk apróbbaknak és nagyobbaknak is szól. Jó hangulatú, szórakoztató formában sok játékkal, mondókával és énekkel a közös mulatságokon bevezetnek a magyar népzenébe és népi hagyományokba.
2 éves kor alatt ingyenes.
Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?
A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel újra együtt muzsikál a Steve Jazz Trio és a Kodály Kórus. JAZZT Neked! című koncertjükkel a farsangi időszakban a zord telet, idén szeptemberben a perzselő nyarat búcsúztatjuk szenvedélyes jazz muzsikával és kóruszenével.
„Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.”
Tisztelt Néző, jól emlékeztél, a hét főbűn között valóban nem szerepel a szegénység, a bátorság vagy a szerénység. Ennek az antológiafilmnek az alkotói - hét belga és francia rendező - más nézőpontból mutatják meg a világot.
Azokról a húros hangszerekről, amelyeket elődeink a 17. század előtt hegedűnek neveztek, viszonylag keveset tudunk. A magyar hegedű néven ismert hangszer nyaka és teste egy darab fából készült, alakja hosszúkás téglatest volt.
A hétvégi Ringató foglalkozásokra az apukák, nagyszülők és minden szeretett hozzátartozó is el tud jönni énekelni és játszani. Ünnepi hangulatban telnek azok a Ringatók, ahol minden családból több felnőtt is elkíséri a gyerekeket.
Mentőakciók szárazon és vízen, levegőben vagy akár a föld alatt! Lehetetlen nem létezik, csak újabb kalandok és tengernyi izgalom. Végre itt a Bábszázad, akik színre viszik a mancsokat.
A Botrányhős című vígjátékban Klem Viktor idézi meg Marlon Brando legendássá vált karakterét, meséli el különleges életét, és teszi mindezt sok humorral, stand–up-szerűen.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Akármilyen valószínűtlen, a Kaláka együttes ötvenöt éves! Természetesen nem egyenként, bár már a legifjabb Kaláka tag is túl van a hetvenen. De a jubileumi koncert nem erről szól…
A történet során három idős ember, a „vasnemzedék” nyugdíjas napjait követhetjük nyomon. Egy zsúfolt, XX. századi lakótelepen vagyunk, a padon két férfi és egy nő üldögél. A szelíd asszony mellett a valaha büszke, tettre kész, bátor katona, megbízható munkásember férfiak mára már megtört, mogorva, reszketeg bácsikká szürkültek. Mindhárman magányosak, ezért barátok lesznek. A kiüresedettség helyét lassanként az életszeretet érzése váltja fel. Néha ennyi az élet: néhány szó a hasonlóról, megértés és megértettség, erről mesél az előadás is.
"Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak."
“Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet. Mókusok, mókusok, szeretik a mogyorót. Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró. Mókusoknak az való, ropogtatni csudajó!”
A családoknak szól Paár Julcsi magával ragadó, nép- és világzenei elemekből szövetelt, táncos, mesés kavalkádja. Impulzív, korosztályokon átívelő mesevilágba varázsolják át a nézőt a virtuóz zenészek, dinamikus és humoros táncszínházi elemek, lendületes sodrású játék. Nem csoda hát, hogy a történet szereplői és az őket minden kalandban végigkísérő muzsikusok mellett, a közönségből is előbújik a világot felfedezni vágyó gyermeki én, vagy egy merész, mindenre elszánt róka.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Közreműködnek:
Paár Julcsi - ének, mese
Szakál Tamás - hegedű, ének, mese
Kováts Gergő - fúvós hangszerek
Szabó Dániel - cimbalom
Könczei Bálint - brácsa
Bognár András - nagybőgő
Csiki Gergely - tánc, koreográfia
Steier-Eichmüller Barbara - tánc