Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset?
A Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című kiállítás az 1910-es évek Magyarországára repít: abba az időbe, amikor a fénykép még üvegre született, és a fotográfusok műtermei egyszerre voltak technikai laborok és életmesék színterei. A tárlat a magyar fotótörténet egy különleges és sebezhető kincséből, a vidéki fényképészműtermek két tonnányi, 25 000 darabos, Néprajzi Múzeumban őrzött üvegnegatív gyűjteményéből válogat.
Jó belegondolni, hogy akit régen szerettünk, mára talán megtalálta számítását. Mégis, ha összetalálkozunk, váratlan érzések támadnak az emberre.
Kyra London külvárosában él, évek óta alig gondol Tomra. Tom gazdag: vállalkozóként tucatnyi étterme, szállodája van világszerte. Kyrát is úgy ismerte meg, hogy alig huszonéves fiatalként a lány betért hozzájuk egy pincérnői hirdetésre, és bár Tomnak akkor felesége volt, egyből beleszeretett.
Amikor Tom évek múltán meglátogatja Kyrát, a hideg kelet-londoni lakásban a találkozás mindkettőjük számára megmutatja, hogy mi történt volna velük: „Ha.” Ha együtt maradnak… Ha a dolgok máshogy alakulnak…
I. rész: A XIX. századi fotográfia története
Idén lesz 200 éves az első ismert fotó (Niépce, 1826). Az előadás ismerteti a fotótörténet legjelentősebb fordulópontjait, technikai újításait. A fotó a XIX. századi művészet történetének része, számos változást hozott és a festészettel rivalizáló új műfajként önálló művészeti formává vált.
II.rész: A XX. századi és kortárs fotográfia története
Idén lesz 200 éves az első ismert fotó (Niépce, 1826). Az előadás ismerteti a fotótörténet legjelentősebb fordulópontjait, technikai újításait. A fotó a XIX. századi művészet történetének része, számos változást hozott és a festészettel rivalizáló új műfajként önálló művészeti formává vált.