Jó belegondolni, hogy akit régen szerettünk, mára talán megtalálta számítását. Mégis, ha összetalálkozunk, váratlan érzések támadnak az emberre.
Kyra London külvárosában él, évek óta alig gondol Tomra. Tom gazdag: vállalkozóként tucatnyi étterme, szállodája van világszerte. Kyrát is úgy ismerte meg, hogy alig huszonéves fiatalként a lány betért hozzájuk egy pincérnői hirdetésre, és bár Tomnak akkor felesége volt, egyből beleszeretett.
Amikor Tom évek múltán meglátogatja Kyrát, a hideg kelet-londoni lakásban a találkozás mindkettőjük számára megmutatja, hogy mi történt volna velük: „Ha.” Ha együtt maradnak… Ha a dolgok máshogy alakulnak…
Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset?
I. rész: A XIX. századi fotográfia története
Idén lesz 200 éves az első ismert fotó (Niépce, 1826). Az előadás ismerteti a fotótörténet legjelentősebb fordulópontjait, technikai újításait. A fotó a XIX. századi művészet történetének része, számos változást hozott és a festészettel rivalizáló új műfajként önálló művészeti formává vált.
II.rész: A XX. századi és kortárs fotográfia története
Idén lesz 200 éves az első ismert fotó (Niépce, 1826). Az előadás ismerteti a fotótörténet legjelentősebb fordulópontjait, technikai újításait. A fotó a XIX. századi művészet történetének része, számos változást hozott és a festészettel rivalizáló új műfajként önálló művészeti formává vált.
A Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című kiállítás az 1910-es évek Magyarországára repít: abba az időbe, amikor a fénykép még üvegre született, és a fotográfusok műtermei egyszerre voltak technikai laborok és életmesék színterei. A tárlat a magyar fotótörténet egy különleges és sebezhető kincséből, a vidéki fényképészműtermek két tonnányi, 25 000 darabos, Néprajzi Múzeumban őrzött üvegnegatív gyűjteményéből válogat.