Fedák nem volt sem kommunista, sem pedig fasiszta, csak mindig rosszkor volt, rossz helyen, így kerülhetett irigyei célkeresztjébe.
Az életrajzi tragikomédia több idősíkot egymásba játszó dramaturgiája lehetőséget teremt arra, hogy magyarázatot kapjunk az izgalmas műfajmegjelölésre.
A "jelenben" az idősödő, vidékre száműzött, vagyonától megfosztott, szakmájától eltiltott, nagy visszatérésére készülő színésznő emlékezik vissza a távoli és a közelmúltra szobalányával, felelevenítve a fiatal díva szárnyaló karrierjét, híres szerepeit, kalandos életét, Molnár Ferenchez fűződő viharos szerelmét, valamint a karaktergyilkosság mintapéldáját, az ominózus koncepciós pert.
Kora ünnepelt primadonnájának - extrovertált személyiségének, extravagáns megjelenésének, impulzív természetének köszönhetően - szinte törvényszerűen jutott teátrális, végső soron drámai sors. A kiváló írói fogásnak és rendezői bravúrnak, illetve az előadást színesítő ismert operettslágereknek köszönhetően felejthetetlen élményt kaphatunk. Az operettek csábító, csillogó forgatagának megjelenítésével erős kontrasztot alkotó bús vég ábrázolása katartikus élményben részesíti a nézőközönséget.
* * *
A műben az alábbi szerzőktől hangzanak el dalok / dalrészletek:
Kálmán Imre, Gábor Andor, Lajtai Lajos, Békeffi István, Heltai Jenő, John H. Flynn, Zerkovitz Béla, Kacsoh Pongrác, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Huszka Jenő, Martos Ferenc, Bakonyi Károly, Szirmai Albert, Buday Dénes, Babay József, Márkus Alfréd, Harmath Imre, W.A. Mozart, Emanuel Schikaneder, Weiner István, Eisemann Mihály, Szilágyi László, Lukácsy Sándor.
Az előadásban Kacsoh Pongrácz zeneműve a Proscenium Szerzői Ügynökség (www.proscenium.hu) engedélyével került felhasználásra.
Író, rendező, dramaturg: Olt Tamás
