„A dzsungel könyve című musical ma már klasszikusnak számít, sok helyen, sokszor, nagy sikerrel játszották, játsszák. Nagyon remélem, hogy a siker Pécsett sem marad el. Sőt, ha kicsit szemtelen lennék, akkor azt mondanám, hogy biztos vagyok benne, itt is nagy siker lesz. De mivel mi, színházi emberek alapvetően babonásak vagyunk, és félünk attól, hogy elijesztjük a sikert, ezért nem mondom, hogy így lesz, csak remélem. A darabról már rengeteg mindent elmondtak, de ha valaki mégsem tudja, hogy miről is szól, álljon itt egy kis összegzés:
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy »kölyökkel« megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Van egy merész álmom, egy titkos vágyam! Igazi boldogság lenne, ha azok a gyerekek, fiatalok és már nem annyira fiatalok, akik majd az előadást megnézik, a színházból hazamenvén levennék a polcról Rudyard Kipling varázslatos művét és elolvasnák azt Benedek Marcell csodálatos fordításában!” (Böhm György)
