Egy torzonborz pulikölyök kíváncsiságát legfeljebb egy minden rosszra mindig kész kisgyereknek a világot fürkésző tudásszomja múlja felül. A címszereplő kíváncsi kiskutya nem más, mint Bikkmakk: egy igazi rosszcsont kutyus, aki barátaival, a sünivel, a békával, a gyíkkal és másokkal közösen ismerkedik az elsőre elvarázsoltnak tűnő kert titkaival. Bikkmakk ebben a kertben született és nevelkedett: miközben játékosan, zeneszóval barátkozik az őt körülvevő természettel, nagy kalandok részese lesz.
A Keleti István Művészeti Iskola hallgatói nem először kapnak lehetőséget arra, hogy éves munkájuk eredményét bemutassák a Müpában. Az ifjú bábszínészek kiváló tanáraikkal, a Kereplő Családi Színházat működtető, jól ismert bábművészekkel, Török Ágnessel és Szívós Károllyal közösen ezúttal Bikkmakk kalandjaival foglalkoznak. Tanáraik abban is támogatják a fiatal művészeket, hogy saját ötleteiket, gondolataikat belefoglalják a bemutatóba, produkciójuk ettől lesz friss, fiatalos, eredeti. A kicsiknek szóló zenés bábjáték fülbemászó dallamait Bornai Szilveszter komponálta, a produkcióban pedig Borzsák Kamilla előadásában halljuk őket. Bikkmakk, a kíváncsi kölyökkutya kalandjaira a legkisebbek szülei talán még emlékezhetnek az otthoni könyvespolcról, hiszen Kristóf Attila népszerű gyerekkönyve - melyet Szívós Károly írt színpadra - először közel fél évszázada, 1979-ben jelent meg. A csetlő-botló, mégis nagyon szerethető Bikkmakk örök: a kertet, kalandjai színhelyét a Rózsadomb tetején védetté nyilvánították. A bájos, gazdag humorral megírt mese azt is megmutatja, hogyan teszi meg első, itt-ott még bizonytalan lépéseit egy kisgyerek a nagybetűs életben.
Előadják: a Keleti István Művészeti Iskola másodéves hallgatói (Bognár Gábor, Bolla Gábor, Emődi Réka, Kiss Dorina, Szilágyi Barnabás, Virók Eszter Tünde)
Közreműködik: harmonika - Borzsák Kamilla
Alkotók: írta: Szívós Károly zene: Bornai Szilveszter rendezőtanár: Török Ágnes
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Jegyvásárlás
