Aczél Géza-est / LITERÁRIUM – Kortárs írók a Müpában
Aczél Géza a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. A debreceni Alföld folyóiratnál végzett több évtizedes szerkesztői-főszerkesztői tevékenysége, a Kassák-nagymonográfiában kicsúcsosodó irodalomtörténészi munkássága és a kétezres években látványosan kiteljesedő nagyszabású költői életműve irodalmunk legelső vonalában jelöli ki helyét.
Terjedelmes torzóversei, az általa megteremett lírai szótárforma, az elégiába hajló avantgárd ihletésű, epikus formavilág és bölcs, öregkori szkepszis teszi Aczél Géza költészetét hasonlíthatatlanul egyedivé, felismerhetővé és megkerülhetetlenné. Egy a Literán megjelent interjú ugyanakkor társadalmi érzékenységére, mélyen gyökerező empátiájára is rávilágít: „Ezt az alanyinak induló költészetet egy idő után kezdtem túlságosan törékenynek érezni, átütő nyelvi erő híján alkalmatlannak a szaporodó intellektuális élmények költőileg gazdagabb megjelenítésére, nem beszélve arról a korán jelentkező igényről, hogy - talán a nagy orosz próza rendszeres olvasásának hatására - életrajz-szerűen rendezzem sorsomat, a körülöttem lévők társadalmi beágyazottságát, érzelmi örökségeit. Mivel szinte teljes rokoni környezetem a hivatalnoki-kispolgári szférából származott, két lehetőség állt előttem: vagy egy gogoli szatíra klasszikussá vált helyzetébe csúsztatom ott szerzett tapasztalataimat, ehhez azonban hűséges családi kötődéseim révén túlságosan erős volt a tapintat, másrészt igaztalannak éreztem volna egy hazug és diktatórikus társadalomban ezeket a szerény és humánus embereket a tőlük lényegében független hatalmi mechanizmusok miatt pellengérre állítani. Mai napig nem értek egyet ennek a rétegnek morális lefokozásával, nagyképű lenézésével, kötelességtudatuk laikus testvérként való kihasználásával.” Egy megérintően vonzó személyiségű, nagyformátumú költőt köszönthet a Müpa ezzel az esttel a műsor előtt néhány nappal betöltött hetvenötödik születésnapján.
Műsorvezető-házigazda: Jánossy Lajos rendező: Balog József
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Kelemen Barnabás évtizedek óta a magyar és a nemzetközi zeneélet ünnepelt művésze, aki szólistaként és kamaramuzsikusként világszerte sikereket arat. Számos verseny győztese, játékát díjnyertes hanglemezek - köztük a Bartók Új Sorozat CD-i - örökítették meg.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
