Bű(n)bájos Budapest – árnyékok a főváros múltjából
Budapest életének – mint minden nagyváros létének – már a kezdetektől fogva része volt (és napjainkban is része) a bűn, az erőszak. A főváros minden korszakának éppúgy megvoltak a maga piti bűnözői, szélhámosai, mint a kegyetlen gyilkosai vagy éppen háborús bűnösei is.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Miről „mesél” egy Óbudán feltárt, beszakított koponyájú, római csontváz?
Vajon miért és hogyan ölték meg II. Károly királyt? Ki volt a Horthy-korszak leghíresebb kurtizánja?
És kit végeztek ki utoljára Budapesten?
Budapest életének – mint minden nagyváros létének – már a kezdetektől fogva része volt (és napjainkban is része) a bűn, az erőszak.
A főváros minden korszakának éppúgy megvoltak a maga piti bűnözői, szélhámosai, mint a kegyetlen gyilkosai vagy éppen háborús bűnösei is.
A „Fény és árnyék” című, Budapest történetét bemutató kiállításunkból ezúttal az Árnyéké lesz a főszerep: jó néhány bűncselekményt elevenítünk fel a város egykori hétköznapjaiból és vészkorszakaiból – a kezdetektől a rendszerváltásig.
Gyere el tematikus tárlatvezetésünkre, ahol többek között megtudhatod, hogyan halt meg az utolsó budai pasa, kik akarták felrobbantani a Lánchidat, melyik bordélyházba járt Krúdy, és hogyan loptak képeket a Szépművészeti Múzeumból!
Programunkat csak 18 éven felülieknek ajánljuk! Tárlatvezető: Benyó Gergely, régész, közönségkapcsolati munkatárs Találkozó: A Fény és Árnyék kiállítás bejárata előtt, 1. emelet
A programjegy mellé normál múzeumi belépőjegy vásárlása NEM szükséges.
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum (Budavári Palota E épület – 1014 Budapest, Szent György tér 2.)
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”
