A Dahomey királyságot a XVII. században alapították Nyugat-Afrikában, majd a XIX. században francia gyarmattá vált. A megszálló csapatok Párizsba vitték a királyi kincseket, amelyekből 2021-ben huszonhat visszakerült eredeti hazájába, a benini Cotonouba. A tárgyak között szerepelt a helyiek számára komoly jelentőséggel bíró Ghezo király, Glele oroszlánember, Behanzin cápaember, illetve Bochio védőszobrai is. 2022-ben három hónapon át látogathatta az elnöki palotában rendezett kiállítást a publikum. A javak korábbi elvétele és visszakerülése heves diskurzust indított az állampolgárok identitásáról. Mi a franciául anyanyelvi szinten beszélő, nyugati kultúrán nevelkedettek valódi nemzete? Kit illetnek meg a kincsek? Valóban lehet örülni annak, hogy ennyi évtized után visszakerültek, és ha igen, miért csak a műtárgyvagyon töredékét kapták vissza?
Mati Diop formabontó és elgondolkodtató dokumentumfilmje, a Dahomey – Kik vagyunk? 2024-ben elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legfontosabb díját, az Arany Medvét. A francia rendezőnő öntudattal felruházva a szobrokat, sajátos narrációs formát alkalmazva szembesíti a nézőket olyan kérdésekkel, amelyek sokkal univerzálisabbak annál, mint az elsőre tűnik.
Díjak: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: Arany Medve-díj
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?