Kínzó klausztrofóbia, fullasztó betonszarkofágok kielégületlenségtől fülledt éjszakái, perspektíva nélküli lézengés, az emberi értékek devalválódása, a tehetetlen szerelem brutalitása, tébolyító garzonok néma fülkeforradalmai, gyűlölet, üvöltés a szeretetért, egyedüllét, kozmikus társasmagány.
Dühöngő ifjúság.
A francia Mathieu Kassovitz 1995-ben készült, Gyűlölet című filmjében a következő mondatok hangzanak el: „Egy társadalom zuhan lefelé. Miközben zuhan, azt mondogatja magának, eddig minden rendben, eddig minden rendben, eddig minden rendben. Nem a zuhanás számít, a leérkezés.”
Tíz évvel később, 2005-ben Párizs lángokban állt, 2011 nyarán London utcáin gyújtogattak és fosztogattak. …
Kik voltak az elkövetők? A kallódók, a munkanélküliek, a szeretetlenek, a kirekesztettek, a „megalázottak és megszomorítottak”.
A dühöngő ifjúság.
Nem kérdés, aktuális-e Osborne 1956-ban írt drámája.
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató vígjátékot!
Jegyvásárlás
