FÉLTÉKENYSÉG - Dvořák / Rahmanyinov / Janáček / Sztravinszkij - Farkas Gábor, Farkas Róbert SZ/1.
A hangverseny két műsorszáma is a féltékenységet írja körül: Dvořák 1890-ben három nyitányból álló trilógiát komponált Természet, élet, szerelem címmel, ennek egyik darabja az Othello nyitány, amely Shakespeare drámája nyomán készült. Leoš Janáček 1894-ben komponált Jenufa című operája nyitányának adta a „Féltékenység” címet.
Læs mere
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A hangverseny két műsorszáma is az örök idők óta létező és rengeteg bánatot, sőt tragédiát okozó emberi érzelmet, a féltékenységet írja körül. Shakespeare örökérvényű drámája több nagy zenemű létrejöttét ihlette (gondoljunk Verdi operájára). Dvořák 1890-ben három nyitányból álló trilógiát komponált Természet, élet, szerelem címmel, ennek egyik darabja az Othello nyitány, amely nyilván Shakespeare drámája nyomán készült. Leoš Janáček 1894-ben komponált Jenufa című operája nyitányának adta a „Féltékenység” címet. A csupa szláv zenéből álló koncert műsorát szépen színesíti Sztravinszkij balettszvitje, valamint Rachmaninov Paganini-variációi, amelyet a zeneszerző negyedik zongoraversenyének tartanak.
A Liszt-díjas Farkas Gábor a romantikus repertoár világszerte elismert előadója, több nemzetközi zongoraverseny győztese, Ázsia, az Egyesült Államok és Európa legjelentősebb koncerttermeinek állandó meghívottja. 2017 óta a „Steinway Artist” cím birtokosa, valamint a Tokyo College of Music professzora. Két éve a budapesti Liszt Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének, és annak Doktori Iskolájának vezetője. 2022 óta a Távol- Keleti Komolyzenei Fesztivál művészeti vezetője.
A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
