JEALOUSY - Dvořák / Rahmanyinov / Janáček / Sztravinszkij - Gábor Farkas, Róbert Farkas SZ/1.
The two programs of the concert are also about jealousy. In 1890, Dvořák composed a cicle of three concert overtures, titled Nature, Life and Love, the third one also titled Othello, obviously inspired by Shakespeare's drama. Leoš Janáček composed his opera Jenufa in 1894, and entitled the overture "Jealousy".
more
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Dvořák: Othello – Overture Rachmaninoff: Variations on a Theme of Paganini Janáček: Jealousy – Overture Stravinsky: Petrushka (1947 version)
FEATURING
Gábor Farkas - piano
CONDUCTOR
Róbert Farkas
The two programs of the concert are also about an emotion as old as humanity itself, an emotion which has caused much sorrow and even tragedy: jealousy. Shakespeare's timeless drama has inspired many musical masterpieces (for example Verdi's opera). In 1890, Dvořák composed a cicle of three concert overtures, titled Nature, Life and Love, the third one also titled Othello, obviously inspired by Shakespeare's drama. Leoš Janáček composed his opera Jenufa in 1894, and entitled the overture "Jealousy". The concert program, full of Slavic music, is nicely enriched by Stravinsky's ballet suite and Rachmaninoff's Variations on a Theme of Paganini, which is considered the composer's fourth piano concerto.
Liszt Prize-winner Gábor Farkas is a world-famous performer of the Romantic repertoire, winner of several international piano competitions, and a regular guest at the most prestigious concert halls of Asia, the United States and Europe. He has been a ‚Steinway Artist‘ and a professor at the Tokyo College of Music since 2017. He has been the head of the Keyboard and Harp Department of the Doctoral School of the Franz Liszt Academy of Music in Budapest, Hungary for two years. Since 2022, he has been the artistic director of the Far Eastern Classical Music Festival.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
