Modernség és hagyományhűség vitája: ehhez szól hozzá a Nemzeti Filharmonikusok Kobayashi bérletének első estje egy Schönberg-, egy Rachmaninov- és egy Brahms-művel. A cseh nemzeti érzés és a pánszláv mozgalom szószólóiként hangzanak fel Smetana és Janáček alkotásai – közülük a Glagolita mise becses ritkaság. Klasszikus nosztalgiák jegyében született zenéket hallunk Csajkovszkijtól, Prokofjevtől és Sosztakovicstól – köztük olyan slágereket, mint a Rokokó-variációk vagy a Klasszikus szimfónia –, és izgalmas utazást tehetünk a 19. század vége és a 20. század német-osztrák zenéjének világában, Korngold és Richard Strauss kalauzolásával. Itt is akad ritkaság, a szinte sohasem hallható Straussiana, Korngold műve, amely a Valcerkirály emléke előtt hódol, valamint Richard Strauss szintén fehér hollónak számító programszimfóniája, az Itáliából. A szólisták? A világhírű Olga Kern játssza Rahmanyinov III. zongoraversenyét, Alexander Ramm Csajkovszkij kecses variációit, és hazai kedvencünk, Kelemen Barnabás Korngold D-dúr hegedűversenyét. Karmesterként Hamar Zsoltot, Oliver von Dohnányit, a Moszkvai Virtuózok alapítóját, Vlagyimir Szpivakovot és a nagy tehetségű fiatal német dirigenst, Christoph Altstaedtet üdvözölhetjük.
Kobayashi bérlet / 2
2021. január 14., csütörtök, 19:30
Hazám
Bedřich Smetana: Hazám (Má vlast) – részletek
***
Leoš Janáček: Glagolita mise szóló hangokra, két kórusra, zenekarra és orgonára
Olga Tenyakova szoprán
Meláth Andrea alt
Ludovit Ludha tenor
Sebestyén Miklós basszus
Tóka Ágoston orgona
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Oliver von Dohnányi
Ismerjük a cseh zenét? A kérdésre sokan magabiztos igennel válaszolnának, Dvořák Csellóversenyét és Új világ-szimfóniáját említve – no meg Smetana Moldváját a Hazám című szimfonikus költeményciklusból. A valóság azonban az, hogy a cseh zene területén sok a fehér folt a magyar hangversenyéletben. Ezek felszámolásában kínál előrelépést ez az izgalmas koncert, részben azzal, hogy a Moldvánál többet nyújt Smetana sorozatából, részben Janáček ritkán felhangzó Ószláv (Glagolita) miséjének megszólaltatásával.
A 19. században a kisebb népek körében Európa-szerte kibontakozott nemzeti mozgalmak a legtöbb művészeti ágban – irodalom, képzőművészet, zene – hazafias szellemű művek megszületését eredményezték. E törekvésekbe illeszkedett Bedřich Smetana Hazám című szimfonikus költeményciklusa is. A zeneszerző hat különálló zenekari művet írt 1874 és 1879 között, ezek közül a Moldva vált leghíresebbé. A morvaországi születésű Leoš Janáček lelkes támogatója volt a pánszláv mozgalomnak, részben ez a rokonszenv késztette az ószláv nyelvű Glagolita mise megírására. A mű egyik legjellemzőbb tulajdonsága az archaikus és modern elemek keveredése. A két kompozíciót a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, magyar és cseh szólisták élén Oliver von Dohnányi személyében olyan karmester vezényli, aki a cseh repertoár avatott ismerője. Az 1955-ben született dirigens, a jekatyerinburgi Urali Operaház zeneigazgatója Dohnányi Ernő egy 18. századi felmenőjének testvérétől származik. A Prágai Zeneakadémián Václav Neumann, a Bécsi Zeneakadémián Otmar Suitner növendéke volt.
