Hippolyt, a lakáj
Zenés vígjáték két részben.
Zágon István színdarabját és Nóti Károly film forgatókönyvét zenés színpadra alkalmazta: Vajda Anikó és Vajda Katalin
A betétdalok zenéjét szerezte: Eisemann Mihály, DeFries Károly és Márkus Alfréd
A betétdalok szövegét írták: Harmath Imre, Füredi Imre, Kellér Dezső, Mihály István, Szécsény Mihály, Szilágyi László és Zágon István.
„A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.” – mérgében efféle mondatokat vág az újgazdag szállítmányozási vállalkozó (Schneider) az úrhatnám felesége által szerződtetett egykori grófi komornyikhoz, Hippolythoz. De ki ne emlékezne erre s a hozzá hasonló frenetikus hatású komikus jelenetekre (Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen párosára) a magyar filmtörténet egyik legnépszerűbb 1931-es alkotásából?
A fiatalabbak talán nem, de ők vélhetően emlékeznek a film 1999-es átiratára (s benne Koltai Róbert és Eperjes Károly kettősére). S ha valaki mégsem látta volna egyik filmet sem, akkor most megláthatja majd, hogy milyen a tökéletes zenés vígjáték, az igényes, felszabadító erejű, bár a rekeszizmokat megdolgoztató szórakoztatás. A filmtörténeti klasszikus napjainkhoz is aktuális üzeneteket közvetítő, nagy sikerű színpadi változatában, az élvezetek továbbfokozása érdekében többek között felcsendülnek a Köszönöm, hogy imádott; a Jaj, de jó a habos sütemény; a Holdvilágos éjszakán; a Pá kis aranyom és a Bőg a tehén című örökzöld melódiák is.
Zenészek:
Zongora: Gulyás Levente
Hegedű: Uhrin Viktor
Nagybőgő: Pfeff Márton
Gitár: Cseh István/Fábián Béla
Klarinét, szaxofon: Bogdán Gábor
Trombita: Resetár Attila
Harsona: Szűcs Csaba
Dob: Tímár Tamás
