Hol volt, hol nem, volt egyszer egy özvegyasszony. No, hát ennek az özvegyasszonynak volt egy csúnyácska saját, meg egy szép mutatós mostoha lánya.... De persze a csúnyácskára nem igen néztek a legények, hanem ellenben a szép lánykára igen.... Csakhogy ő meg nemigen nézhetett a legényekre, mert folyton folyvást dolgoznia kellett a ház körül.
Amint egyszer így tüsténkedett éppen a rokkával a kút mellett, hát egyszer csak azt zsupsz, belepottyant a kútba! Megijedt nagyon a lányka. Mit volt mit tenni, utána ugrott. S hát Uramfia! Ott várta őt Holle Anyó gyönyörűséges birodalma.....
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.