Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 26. péntek, 19:00
Lőrinczy Attila: Élve megégetve – boszorkánytéboly színmű, ősbemutató Az előadás megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk! Bemutató: 2022. december 09. 19:00
A darab Lőrinczy Attila, Koltai M. Gábor és Zsigó Anna közös munkája.
Az 1720-as években – nem sokkal a török hódoltság és a levert Rákóczi-féle szabadságharc után ugyancsak nehéz idők jártak a Dél-Alföld lakóira. Szegedet és környéket egy megosztott és sanyargató közigazgatás mellett egyszerre sújtották a járványok, az aszály és az éhínség.
A sokféle nyomorúság következtében fellépő válsághelyzet és a bűnbakkereső szándék minden bizonnyal egyaránt közrejátszott abban, hogy 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek.
Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez. És akármilyen drámai is a végkifejlet, a képtelen vádak nyomán lefolytatott (pre)koncepciós eljárásban óhatatlanul megjelenik az abszurd humor is..
Szereplők: ORSA MIKLÓS, kereskedő, a város volt bírája..................... Jakab Tamás ZSOHÁRNÉ HIDEG KATALIN, bábaasszony........................ Molnár Erika HALLER JÁNOS, magiszter, a város bírája........................... Károlyi Krisztián ZAHORÁN ÁKOS, tiszti ügyész............................................. Poroszlay Kristóf CSANÁDY DÉNES, magiszter............................................... Kárász Zénó SZUTYOR, hivatalszolga....................................................... Vicei Zsolt FÖLDIKE, erdei remetenő..................................................... Tánczos Adrienn CSORBA SÁRA, fiatal özvegy............................................... Menczel Andrea OLLÓS SÁNDOR, méhész.................................................... Szegezdi Róbert OLLÓSNÉ, ETELKA, a felesége............................................ Borsos Beáta GORAN SARAČEVIĆ, szerb kapitány................................... Krausz Gergő BELLA SUKIČ, a felesége...................................................... Fekete Patrícia SÜVEGH ANTAL, gazdálkodó................................................ Pálfi Zoltán SÜVEGHNÉ, ILONA, a felesége............................................ Farkas Andrea Anonim nő.............................................................................. Fekete Patrícia Gépírónők............................................................................... Károlyi Krisztián - Krausz Gergő Szintis ember.......................................................................... Poroszlay Kristóf
Alkotók: Látványtervező: VERECKEI RITA Koreográfus: BLASKÓ BORBÁLA Dramaturg: ZSIGÓ ANNA Énekmester: VAJDA JÚLIA Súgó: SZABÓ ÁGNES Ügyelő: NAGY-HAJDU SZILVIA Rendezőasszisztens: VARGA MÓNIKA Rendező: KOLTAI M. GÁBOR
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német és magyar nyelvű túrák is elérhetőek.
Jegyár: 9000 Ft
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
