Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Lőrinczy Attila: Élve megégetve – boszorkánytéboly színmű, ősbemutató Az előadás megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk! Bemutató: 2022. december 09. 19:00
A darab Lőrinczy Attila, Koltai M. Gábor és Zsigó Anna közös munkája.
Az 1720-as években – nem sokkal a török hódoltság és a levert Rákóczi-féle szabadságharc után ugyancsak nehéz idők jártak a Dél-Alföld lakóira. Szegedet és környéket egy megosztott és sanyargató közigazgatás mellett egyszerre sújtották a járványok, az aszály és az éhínség.
A sokféle nyomorúság következtében fellépő válsághelyzet és a bűnbakkereső szándék minden bizonnyal egyaránt közrejátszott abban, hogy 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek.
Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben-tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez. És akármilyen drámai is a végkifejlet, a képtelen vádak nyomán lefolytatott (pre)koncepciós eljárásban óhatatlanul megjelenik az abszurd humor is..
Szereplők: ORSA MIKLÓS, kereskedő, a város volt bírája..................... Jakab Tamás ZSOHÁRNÉ HIDEG KATALIN, bábaasszony........................ Molnár Erika HALLER JÁNOS, magiszter, a város bírája........................... Károlyi Krisztián ZAHORÁN ÁKOS, tiszti ügyész............................................. Poroszlay Kristóf CSANÁDY DÉNES, magiszter............................................... Kárász Zénó SZUTYOR, hivatalszolga....................................................... Vicei Zsolt FÖLDIKE, erdei remetenő..................................................... Tánczos Adrienn CSORBA SÁRA, fiatal özvegy............................................... Menczel Andrea OLLÓS SÁNDOR, méhész.................................................... Szegezdi Róbert OLLÓSNÉ, ETELKA, a felesége............................................ Borsos Beáta GORAN SARAČEVIĆ, szerb kapitány................................... Krausz Gergő BELLA SUKIČ, a felesége...................................................... Fekete Patrícia SÜVEGH ANTAL, gazdálkodó................................................ Pálfi Zoltán SÜVEGHNÉ, ILONA, a felesége............................................ Farkas Andrea Anonim nő.............................................................................. Fekete Patrícia Gépírónők............................................................................... Károlyi Krisztián - Krausz Gergő Szintis ember.......................................................................... Poroszlay Kristóf
Alkotók: Látványtervező: VERECKEI RITA Koreográfus: BLASKÓ BORBÁLA Dramaturg: ZSIGÓ ANNA Énekmester: VAJDA JÚLIA Súgó: SZABÓ ÁGNES Ügyelő: NAGY-HAJDU SZILVIA Rendezőasszisztens: VARGA MÓNIKA Rendező: KOLTAI M. GÁBOR
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.
