1928-ban Beethoven halálának 100. évfordulójára hatalmas koncertsorozatot terveztek, amelynek záró koncertjére Martonvásáron került volna sor. A jubileumi hangverseny sorozat azonban elmaradt, és több alkalommal is meghiúsultak az ünnepi koncertek. Először 1958-ban, a Beethoven-múzeum felavatásával és Pásztor János Beethoven mellszobrának leleplezésével egy időben sikerült megvalósítani a tervet. Rendszeresen 1960 óta vannak koncertek a kastély parkjában.
Martonvásárt több, mint 120 éve kezdték szélesebb körben emlegetni Beethovennel kapcsolatban. A korabeli feljegyzések szerint a kultúrakedvelő, kiváló csellista és zenei tehetségű Brunszvik Ferenchez szoros barátság fűzte Beethovent, és Brunszvik Josefin-t tartják a titokzatos “Halhatatlan kedves” –nek.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. augusztus 2. szombat, 19:00
Azt a karmestert köszönthetjük a martonvásári Brunszvik-kastély festői parkjában, aki több mint két évtizeden át németországi dalszínházakban töltött be fontos tisztségeket: 1987 és 1995 között a brémai színház első karmestere volt, 1995 és 2008 között pedig Trierben dirigált zeneigazgatóként. Dénes István emellett szorosan kötődik a magyar zenei élethez, soha nem engedte el a szülőhazájához vezető fonalat, rendszeresen vezényel operaelőadásokat Budapesten. A műsor különlegessége a Krisztus az Olajfák hegyén című drámai oratórium, amely Beethoven egyetlen alkotása ebben a műfajban, és csak ritkán szólal meg koncerten. 1803-ban mutatták be a Theater an der Wienben, ugyanott, ahol öt esztendővel később a legnépszerűbbé vált Beethoven-szimfóniát, az Ötödiket. A művészileg hiteles előadásról ezúttal is kiváló szólisták gondoskodnak.
Esőnap: július 20., vasárnap
2014. július 26., 19:00
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Parkja, Martonvásár
A beethoveni életmű annyira változatos, mégis koherens egész, hogy szinte mindegy, mely művek szólalnak meg együtt. Izgalmas azonban úgy társítani őket, hogy szorosabb kapcsolat körvonalai is kirajzolódjanak – a koncert ilyen felfedezésre hív. A Hatodik szimfóniát és a Karfantáziát például egyazon műsorban mutatták be 1808-ban, maratoni, négyórás szerzői est keretében. A Hatodik szimfónia a romantika programzenéjének egyik előfutára, a zeneszerző panteisztikus szemléletének gyönyörű foglalata. A Karfantázia – amelynek közreműködője napjaink egyik legjelesebb zongoraművésze, Jandó Jenő is – a zenetörténet műfajilag egyik legkülönlegesebb alkotása, a Goethe drámájához készült Egmont-nyitány pedig a németalföldi szabadságharcos életének főbb mozgatóelemeit, küzdelmeit sűríti magába, magával ragadó módon, láttató erővel.
Esőnap: július 27., vasárnap
2014. augusztus 2., 19:00
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Parkja, Martonvásár
Beethoven c-moll alkotásai általában az érzelmileg viharos, patetikus, hősi, küzdelmes, szenvedélyes karaktert állítják a középpontba – a koncert első részében ezekből hallunk kettőt, de a második részben felcsendülő, eredetileg Napóleon előtt tisztelgő III. szimfóniának is fontos része ez a karakter. A Coriolan-nyitány a római hadvezérről írt drámához készült 1807-ben; a főhős portréja – vagy talán Beethovenének?–: egyfelől az elszánt küzdelem, másfelől gyengéd líra jellemzi. A mindig lenyűgöző c-moll zongoraversenyt ezúttal egy olyan fiatal művész tolmácsolásában hallhatjuk, aki virtuóz, ugyanakkor elmélyült produkciókkal tette emlékezetessé fellépéseit. Az est karmestere régóta kötődik a zenekarhoz, rendszeresen vezényelt Európa jelentős zenei centrumaiban, és több előadást is dirigált a Zürichi Operában.
