Richard Strauss szimfonikus költeménye és a forrását jelentő Nietzsche mű viszonya az egyik legtalányosabb, legellentmondásosabb és legtöbb teóriát szülő kapcsolat a zenetörténetben. A hangverseny igyekszik a két mű valós viszonyát tisztázni, és egyúttal a századforduló egyik legjelentősebb alkotását értelmezni és megszerettetni.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?
Tizenhat esztendős keleti hercegnő Izolda-hanggal - ezt a maximalista elvárást támasztotta Salome megformálóival szemben Richard Strauss, s most a dél-afrikai…
Jegyvásárlás
