A kamarazenekari irodalom véges, de a kamarazenekarral előadható kamaraművek (vonósnégyesek, kvintettek, szextettek, stb.) tárháza végtelen. Nem minden mű adható elő kamarazenekari apparátussal, de amelyek igen – és szerencsére egyre több ilyet fedezünk fel –, azok rendszerint nyernek ezzel a megközelítéssel, új fényben, új dimenzióban hallhatjuk őket.
Ezen az estén két ilyen remekmű is elhangzik, ráadásul az egyiket maga a szerző (Walton) adaptálta zenekarra.
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében.