Modern renaissance
Műsor:
Oláh Kálmán: Return to Pangea / Beethoven Fantasy / Passacaglia for Orchestra & Jazz Trio/ Three Movements after Haydn Piano Sonatas /
Közreműködik:
Oláh Kálmán – zongora
Bacsó Kristóf – szaxofon
Barcza Horváth József – bőgő
Balázs Elemér – dob
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
„Az én célom már nagyon régóta az, hogy olyan szintézist hozzak létre, amelyben a hallgató nem arra gondol, hogy mikor hall jazzt és mikor klasszikus zenét, hanem olyan műfajt szeretnék alkotni, amelyben mind a kettő létezik és szinte egyenrangú szerepet kap” – mondja a koncertet zeneszerzőként és szólistaként is jegyző kiváló jazzmuzsikus, Oláh Kálmán. A rendkívül sokszínű és stilárisan nyitott alkotói gondolkodással megáldott szerző természetes módon integrálja a nagy elődöket saját kompozícióba, legyen az Bach, Haydn vagy Beethoven, de a népzenei hatásoktól sem idegenkedik. A budapesti Müpa megnyitásának tizenöt éves jubileumára kapta a felkérést, hogy írjon egy új szimfonikus darabot; az alkalom egybeesett a muzsikus ötvenedik születésnapjával is. A mű a Return to Pangea címet kapta, melynek jelentése: visszatérés az őskontinensre. Ez egyfajta utalás az újrakezdésre, a múltra, és a gyökerekre, de a kontinensvándorlások által jelképezett folyamatos változások előtti állapotra is. A húszperces darab szimfonikus zenekar és jazz kvartett formációra íródott.
A háromtételes Beethoven Fantasy három különböző Beethoven zenemű témájára épül fel: az I. tételnek a 27-es, e-moll kései zongoraszonáta, a II. tételnek a híres Patetikus szonáta lassú tétele, a III. tételnek pedig a VII. szimfónia szintén híres második tétele az alapja. Ezek a melódiák természetesen az eredetitől eltérő hangszerelésben, illetve átharmonizálva szólalnak meg, és a tételeket összeköti az adott témákból kiinduló szerző által írt zene, vagy improvizáció. Tulajdonképpen ez az a szál, ami összekapcsolja a Beethoven különböző korszakaiból származó dallamot. A darab írása mögött egyfajta motivikus összefüggésrendszer érezhető, általában Oláh Kálmán improvizációira stílustól függetlenül ez jellemző. Beethoven zenéjének egyik legfontosabb része a különböző motívumok és témák közötti szoros összefüggés és kapcsolódás, valamint az egyszerű, apró elemekből kezdődő, organikus építkezés, ezért ezek kiemelten figyelmet kaptak a komponáláskor.
Oláh Kálmán előadói sokszínűségét jelzi, hogy szenvedélyesen feszegeti a zene határait, csillapíthatatlan vággyal keresi az önkifejezés új formáit. Kiváló példa erre 2009-ben komponált szerzeménye, az elsőként Pécsett bemutatott szimfonikus zenekari darab, a Passacaglia for Orchestra & Jazz Trio. A darab címe is a klasszikus zene és a dzsessz egyfajta ötvözetéről árulkodik, mivel „a passacaglia mint a barokk zenéből ismert variációs forma kiváló lehetőséget nyújtott a komolyzenei és dzsesszes elemek egységes formában való megkomponálásához. A darab tulajdonképpen a megkomponált és improvizált variációk váltakozásából áll, és ezeket végig az ún. passacaglia téma köti egymáshoz” – nyilatkozta korábban a szerző művéről.
A Three movements after Haydn Piano Sonatas (Három tétel Haydn zongoraszonátái nyomán) című darab a fertődi Eszterháza Fesztiválközpont felkérésére született 2017-ben. Ismeretes, hogy Joseph Haydn valaha három évtizedet élt és alkotott a magyar Versailles-nak is nevezett Esterházy-rezidencián. Oláh Kálmán a jazzkvartett sajátos lehetőségeit kapcsolta össze a szimfonikus zenekari hangzással. A darab első tétele, mely lassú-gyors szerkezetű (Adagio-Presto) az F-dúr hangnemű szonátát használja forrásként. Utána egy improvizatív Adagio közjátékot hallunk, mely gyökere az Esz-dúr szonátából való. Végül a h-moll szonátából építkező Allegro Moderato zárja a Haydn-témák alapján született izgalmas kompozíciót.
– baljos –
OLÁH KÁLMÁN
Az 1970-es születésű zongorista-zeneszerző a világ kortárs zenei életének egyik legeredetibb alkotója és legkitűnőbb előadóművésze, 2000-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora- és zeneszerzéstanára. Rangos szakmai díjakkal ismerték el Magyarországon: 2006-ban Liszt-díjat, 2008-ban Szabó Gábor Életműdíjat, 2009-ben az Artisjus Az év zeneszerzője díját vehette át. 2015-ben Fényes Szabolcs-díjat kapott. Zeneszerzőként is a világ élvonalába tartozó művész: számos nemzetközi, előadóművészi díja mellett 2006-ban megnyerte a legrangosabb amerikai Thelonious Monk Jazz Composers Competition zeneszerzői fődíját, amelyet 2006 szeptemberében vett át a washingtoni Kennedy Centerben rendezett, nagyszabású gálán. 2019-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 2020-ban az Artisjus ismét az Év Könnyűzeneszerzője díjjal tüntette ki.
BACSÓ KRISTÓF
Generációjának egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb szaxofonművésze, zeneszerzője. A Zeneakadémia és a bostoni Berklee College of Music elvégzése után, öt és fél éven át Franciaországban, majd az Egyesült Államokban élt és dolgozott. Európa számos országában fellépett már, többek között a London Jazz Fesztiválon, a Pescara és a Barcelona Jazz Fesztiválokon, valamint több neves európai jazzklubban. Több együttes alapítója. Jelenleg főként triójával, Oláh Kálmánnal illetve a Modern Art Orchestrával dolgozik. 2007-ben és 2009- ben az Artisjus Zenei Alapítvány díját nyerte el kiemelkedő oktatói majd előadóművészeti tevékenységért. 2015-ben Nocturne című darabjáért a Magyar Zeneszerzők Egyesületének Orszáczky-díját kapta meg.
BALÁZS ELEMÉR
Balázs Elemér dobosként és zeneszerzőként meghatározó alakja a magyar jazzéletnek. Olyan legendás zenekarok tagja volt és tagja a mai napig, amelyekkel kiemelkedő sikereket arattak. Ilyen például a No-spa zenekar, mellyel harmadik helyezést értek el a brüsszeli Jazz Hoeilaart versenyen 1989-ben és egy évvel később az elsőnek járó díjat hozhatták el a leverkusen-i nemzetközi jazz fesztivál versenyéről. Szép eredményeket értek el a már 25 éve működő és aktív Trio Midnight együttessel is a zeneszerző-zongorista Oláh Kálmánnal és Egri János bőgőssel. A Trio Midnight saját generációjának meghatározó formációja. Fontos szerepet töltött be Elemér életében a szintén közel 25 évet működő Creative Art Trio, amelyben a híres zeneszerző-zongorista Vukán Györggyel és a kiváló bőgőssel, Berkes Balázzsal játszott együtt. Kiemelt zenekarai voltak még: Joy, Gadó Gábor Trió, Babos Gyula Trió, Szakcsi Lakatos Béla Trió, Dés László Septet, Oláh Kálmán Sextet. 2000-ben alapította meg hazánk egyik legsikeresebb jazz zenekarát, a Balázs Elemér Group-ot. A zenekar eddig tíz lemezzel örvendeztette meg népes rajongótáborát. Összességében Balázs Elemér és az ő különleges dobolása napjainkig közel száz lemezen hallható. Lemezeiért többek közt Gramofon-díjat, Fonogram-díjat kapott. 2005-ben a Magyar Érdemrend Ezüst Keresztjével tüntették ki.
BARCZA HORVÁTH JÓZSEF
Nagybőgős, basszusgitáros. Klasszikus zenészként végzett a Zeneakadémián. A Budapesti Fesztiválzenekar tagja volt 2 évig, majd a hazai jazz- és könnyűzenei életnek lett fontos szereplője. A közönség gyakran láthatja őt neves hazai szólisták, mint Szőke Nikoletta, Snétberger Ferenc, Lajkó Félix, vagy nemzetközi sztárok, mint Erik Truffaz, Joshua Redman, David Friedman oldalán játszani. 2013-ban jelent meg első, önálló szerzői lemeze. 2007 és 2008 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított, majd az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és a Snétberger Zenei Központ tanára volt. Pedagógiai munkásságát 2010-ben Artisjus-díjjal ismerték el. Jelenleg a Rajkó-Tálentum Zene és Táncművészeti középiskolában tanít.
