Alíz hordoz. Egy 8 hónapos babát a hátán meg egy 4 hetest a hasában. Alíz emlékeket hordoz. Egy traumatikus várandósságot és egy feldolgozatlan szüléstörténetet.
Alíz terhei az enyémek, de lehetne bárki másé, mert mindaz, amivel találkozik: az abszurd helyzeteken keresztül, az orvosok személytelenségén át, egészen a környezet értetlenségéig, olyasmi, amit bármely nő megélhet, ha a ma Magyarországán szüli a gyermekét.
Hogy mégis miért beszél róla? Mert beszélni kell.
Játssza ALÍZ: Móga Piroska
Alkotók dramaturg: Bodor Panna látvány: Molnár Anna díszlet: Valcz Péter /Vinikli Műhely/ zene: Orbán Borbála 'Nemszülinapi' dal: Spáh Dávid fény: Szilágyi Ottó művészetterápiás szakértő: Feketéné Kovács Judit /Anyatérkép/ rendező munkatársa: Király Orsolya rendező: Csábi Anna
Az előadás hossza szünet nélkül kb. 60 perc, amelyet egy művészetterápiás feldolgozó foglalkozás követ az érdeklődők számára (szintén kb. 60 perc)
Támogató: EMMI, Mamakör Koprodukciós partner: Bethlen Téri Színház
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, meztelen férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül…
A különleges hangulatú musicalremek hazai története során mindössze második alkalommal, eredeti koncepcióban került színre a Szegedi Szabadtéri Játékokon, és egy…