Verdi 1884 végén kezdte el művét komponálni, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.”
A shakespeare-i műhöz képest az opera műfajának megfelelően sűrítettebb a fogalmazás. Ez az Otello Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végére pedig megérik benne a bosszú gondolata. Az opera Desdemonája szűzies és hűséges, dramaturgiailag meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte végig érezhető. Verdi operáját Riederauer Richárd zeneszerző és Vincze Balázs koreográfus a balett világába helyezik át.
A tánc érzéki művészet, melynek közvetítője a táncos teste, illetve mentális és fizikai teljesítménye. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egy csapásra halálos fegyver lesz az elűzhetetlen „zöld szemű szörny” megjelenésével. Otello beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.
A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. Kálmán Imre világsikerű darabjának premierje a 2025-ös év egyik legjobban várt eseménye.
