Verdi 1884 végén kezdte el művét komponálni, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.”
A shakespeare-i műhöz képest az opera műfajának megfelelően sűrítettebb a fogalmazás. Ez az Otello Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végére pedig megérik benne a bosszú gondolata. Az opera Desdemonája szűzies és hűséges, dramaturgiailag meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte végig érezhető. Verdi operáját Riederauer Richárd zeneszerző és Vincze Balázs koreográfus a balett világába helyezik át.
A tánc érzéki művészet, melynek közvetítője a táncos teste, illetve mentális és fizikai teljesítménye. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egy csapásra halálos fegyver lesz az elűzhetetlen „zöld szemű szörny” megjelenésével. Otello beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Egy kicsi, ám annál vidámabb halászfaluban élt Gulliver, aki egy lusta délutánon függőágyában álomba szenderült.
Álmában ágya vitorlát bontva hajóvá alakult, hirtelen a tengeren találta magát – ezzel kezdetét vette egy fantasztikus utazás.
1985, Amerika. Egy világ és gyermekei. Tony Kushner 1991-ben írt, mára klasszikussá vált Pulitzer-díjas amerikai eposzának szereplői egy széttagolódott és…
