A francia Theodore Mouche vígjátéka 1940-ből, amelyet Stella Adorján és Békeffi István (többek között a filmről is ismert Janika társszerzője) ültetett át magyarra, eredetileg a háború előtti Párizsban játszódik, és egy sikeres színpadi író meg egy bolti kiszolgálókislány találkozásáról szól. Ám az új változatban, amelyet Nemlaha György készített, és Verebes István rendez, a színhely a világháború utáni Budapest. A főhős, Szabó Sándor, a népszerű író mellé most egy cserfes, ábrándozó erdélyi kislány kerül, aki a valóság helyett füllentésekben, egy képzelt világban talál vigaszt. Böske vagonlakó az egyik pesti állomáson, ahol Erdélyből menekült szüleivel összezárva él, míg nővére egy banktisztviselő kitartottja. Hamarosan feltűnik a hiúságában sértett fővárosi színésznő is, az író szeretője…
Igazi vígjáték: helyzet- és jellemkomikum, fordulatos történet, kacagtató karakterek, korabeli slágerekkel megtűzdelt játék, amelyben a nyíltszívű, ártatlan kislány rendbe hozza az író lelkivilágát, férjet szerez magának, és elhiteti – reméljük, a közönséggel is – hogy a szeretet, a szerelem, az emberekbe vetett hit – a történelmi földrengések hatását is segít begyógyítani.
