Almaviva gróf - Szabó Eduárd Grófnő - Tasnádi-Sáhy Noémi Figaro - Sebestyén Hunor Suzanne - Kocsis Anna Marcellina - Firtos Edit Antonio - Szotyori József Chérubin - Scurtu Dávid Bartolo - Kardos M. Róbert Pedrillo - Hajdu Géza Don Gusman de Hübele - Kovács Levente Fanchette - Benczi Tekla A környék szépe - Barkóczi Réka A környék szépe - Kerekes Dalma A környék szépe - Törteli Nadin Bazil - Balogh Attila Szimpla marék és dupla marék - Barabás Hunor
Figaro az esküvőjére készül. A kedvese szereti, a gróf tágas szobát ajándékoz neki, és ő már a nászágy helyét méricskéli. Hamar kiderül azonban, hogy az öröme elhamarkodott, ugyanis a nagy étvágyú gróf épp az ő jegyesére vetett szemet. Szerelmi vallomások és féltékenység, cselszövések és átverések tarkítják ezt az őrült napot, míg lassan úgy tűnik, hogy egész Andalúzia összeesküdött Figaro boldogsága ellen. Mit tehet a kisember az elnyomó hatalommal szemben?
Figaro egyszerre hétköznapi és különleges. Kisember, de mégis páratlan figura. A szerző, Beaumarchais, talán saját magából adta át szeretett Figarójának azt a tulajdonságot, ami a drámairodalom egyik kultikus figurájává emelte: hogy a legnagyobb veszélyek között is megőrzi humorát és derűvel néz saját bajára is.
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A Slava’s Snowshow egy varázslatos utazás, amelyet minden korosztálynak látnia kell. Egy előadás, amely visszarepít a gyermekkorba, megérinti a lelket, és mosolyt csal mindenki arcára.
Kup bilet
