A Rómeó és Júlia jelenleg is telt házak előtt fut a Pesti Broadway-n, s látható volt a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Pécsi Expo Center, a Debreceni Főnix Csarnok és a Soproni MKB Aréna hatalmas színpadán, több tízezer néző előtt.
A párizsi világpremier hatalmas sikerét követően a Budapesti Operettszínház 2004 januárjában mutatta be a musical magyarországi változatát KERO® rendezésében. Az előadás azonnal ovációt váltott ki. A produkció dalai felkerültek a rádiók slágerlistáira, a musical CD-je 2006-ban platinalemez lett, illetve a Szegedi Szabadtéri Játékokon a monumentális díszletek között, káprázatos jelmezekkel, 200 táncossal és statisztával, s a Budapesti Operettszínház sztárjaival DVD felvétel is készült.
A Shakespeare színműve alapján készült mű története mindenki számára ismerős. Gérard Presgurvic, a zeneszerző és egyben szövegíró, így nyilatkozott az alkotásról: "A Rómeó a világirodalom legromantikusabb és legtragikusabb darabja. Ennél jobb téma nem is kell egy jó musicalhez, hiszen van benne minden: gyűlölet, szerelem, félreértés, halál, esküvő, szabadság. Mindezen túl arra törekszem, hogy a Rómeó és Júlia ürügyén sok-sok új és aktuális érzést fedezzek fel magamban."
Közreműködik: Sz. Nagy Ildikó, Petridisz Hrisztosz, a Musical Együttes, a Pesti Broadway Stúdió növendékei és a Színház Zenekara.
Zeneszerző-szövegíró: Gerard Presgurvic
Magyar szöveg: Galambos Attila
„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”
Jegyvásárlás
