A Rómeó és Júlia jelenleg is telt házak előtt fut a Pesti Broadway-n, s látható volt a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Pécsi Expo Center, a Debreceni Főnix Csarnok és a Soproni MKB Aréna hatalmas színpadán, több tízezer néző előtt.
A párizsi világpremier hatalmas sikerét követően a Budapesti Operettszínház 2004 januárjában mutatta be a musical magyarországi változatát KERO® rendezésében. Az előadás azonnal ovációt váltott ki. A produkció dalai felkerültek a rádiók slágerlistáira, a musical CD-je 2006-ban platinalemez lett, illetve a Szegedi Szabadtéri Játékokon a monumentális díszletek között, káprázatos jelmezekkel, 200 táncossal és statisztával, s a Budapesti Operettszínház sztárjaival DVD felvétel is készült.
A Shakespeare színműve alapján készült mű története mindenki számára ismerős. Gérard Presgurvic, a zeneszerző és egyben szövegíró, így nyilatkozott az alkotásról: "A Rómeó a világirodalom legromantikusabb és legtragikusabb darabja. Ennél jobb téma nem is kell egy jó musicalhez, hiszen van benne minden: gyűlölet, szerelem, félreértés, halál, esküvő, szabadság. Mindezen túl arra törekszem, hogy a Rómeó és Júlia ürügyén sok-sok új és aktuális érzést fedezzek fel magamban."
Az eredeti jogok tulajdonosa, a Netanya-Servicios de Consultoria LDA engedélyével.
Magyarországi jogok: Pentaton Művész- és Koncertügynökség - Lőrinczy György
Gerard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét eredetileg a párizsi Palais des Congres-ben, Franciaországban mutatta be a Glem Gerard Louvin, 2001. január 19-én
Rendező: Redha, Díszlet: Petrika Ionesco, Jelmez: Dominique Borg, Világítás: Antonio de Carvalho
A Rómeó és Júlia nemzetközi képviselete: Netanya-Servicios de Consultoria LDA. Fax: +41(0) 22 994 49 08; e-mail: manager@netanya.pt
A Budapesti Operettszínházban 2004. január 23-án bemutatott előadás a szerző által jóváhagyott eredeti magyar változat.
Az összművészeti előadás Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik. A produkció zenei centrumában Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak.
„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”
