Trianon utáni zavaros idők, Erdély, Székelyföld. Táncos Csuda Mózes, a Mózsi, már nem tejfelesszájú legény. Ember ő a javából, akit az Úristen különös képességekkel ruházott fel. Nem járt egyetemre, de az esze olyan gyorsan forog, mint a villám, nem pszichológus, de ismeri az emberi lelket, mint a tenyerét..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. szeptember 27. vasárnap, 19:00
Wass Albert: Tizenhárom almafa komédia – ősbemutató Sík Ferenc Kamaraszínház
Trianon utáni zavaros idők, Erdély, Székelyföld. Táncos Csuda Mózes, a Mózsi, már nem tejfelesszájú legény. Ember ő a javából, akit az Úristen különös képességekkel ruházott fel. Nem járt egyetemre, de az esze olyan gyorsan forog, mint a villám, nem pszichológus, de ismeri az emberi lelket, mint a tenyerét, nem akcióhős, de a kellő pillanatban keményen kivágja magát a legnagyobb slamasztikából is.
Mózsi nem felkent pap, de Istent szolgálja minden szavával, minden cselekedetével. Mózsi nem szent, de mindenkin segít, akit arra méltónak talál, lett légyen bárminemű vallása, származása, hovatartozása, vagy világnézete. Ha nem megy másképp, hát, előveszi még a bicskáját is… De mindig hazatér a családjához, az asszonyához, a gyermekeihez. Háborún, kegyetlen és tudatlan ellenség rosszakaratán, torkolattüzén, puskagolyóinak aljas sziszegésén át is hazatalál. És felneveli a tizenhárom almafáját, hogy új életet hordozzanak, új generációkat tápláljanak, örvendeztessenek…
„Mind, akik ott élnek baj és nyomorúság közepette a Kommandó körül, kicsinyek és nagyok; reménykedve figyelik évről évre a kisarjadt fák növekedését. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
A muzsika hangja a zenés színházi irodalom egyik legsikeresebb darabja, amelyből világhírű film is született, a benne szereplő dalok pedig egytől egyig slágerré váltak. Üde, életigenlő, egyszerre bájosan szórakoztató és mélyen humánus történet szeretetről, családról, összetartásról – és persze szerelemről. Igazi gyöngyszem!
Az egyik legismertebb magyar gyerekszerző, Berg Judit gondozásában és Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat mesesorozat színházi adaptációja, amely 2009 óta…