2018. október 27. szombat 19:00 Magyar Tudományos Akadémia MTA Díszterem 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
WEINER–SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK
Műsor:
B. MARCELLO: Bevezetés, ária és presto DONIZETTI: Klarinét-concertino DONIZETTI: C-dúr allegro SEIBER: Divertimento klarinétra és vonósokra CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op.70
KLENYÁN CSABA (Liszt-díjas) – klarinét SOMOGYI PÉTER hangversenymester
A műsorról:
BENEDETTO MARCELLO (1686–1739) nemesi származása és sokirányú képzettsége folytán egyike volt a Velencei Köztársaság vezető polgárainak. Apjától hegedülni tanult, majd Francesco Gasparini, az Ospedale della Pieta (a Vivaldi által elhíresült zárda, árvaház és zeneiskola) tanára, és a zeneszerző Antonio Lotti, a Szent Márk-székesegyház orgonistája képezte tovább. A vonósokra írott Bevezetés, ária és presto az olasz barokk muzsika egyik gyöngyszeme.
GAETANO DONIZETTI (1797–1848): Itáliában a XVIII. sz. végétől a dalszínház került a zenei érdeklődés középpontjába, s ebben része volt Donizetti olyan nagy sikerű operáinak is, mint Szerelmi bájital, a Don Pasquale, a Lammermoori Lucia, A kegyencnő, a Boleyn Anna, Az ezred lánya. Életművében háttérbe szorult az instrumentális zene; kamara- és versenyműveinek többsége a kor virtuóz hangszeres előadóinak írott alkalmi kompozíció. A B-dúr klarinét-concertino és a vonós C-dúr allegro is ilyen, és miközben bravúros megszólaltatást igényel, éppoly elbűvölő a dallamvilága, mint az operáinak.
SEIBER MÁTYÁS (1905–1960) Kodály Zoltán tanítványa volt. Amikor 1925-ben egy zeneszerzői versenyen nem az ő fúvós-szextettje kapta a legtöbb szavazatot, Bartók Béla lemondott zsűritagságáról. 1927-ben Kodály ajánlásával Frankfurtba ment, és az ottani zeneakadémián megalapította a jazz tanszakot. A háború alatt egy vonósnégyes csellistájaként hajókon zenélt. 1930-ban Londonba költözött, és Michael Tippett meghívására a Morley College tanára lett. Itt alapította meg híres kórusát, a Dorian Singers-t. Miközben koncertdarabjaival és tanárként európai hírnevet szerzett, filmzenéket is írt, például az Állatfarm animációs változatához, sőt George S. Mathis álnéven a könnyű műfajban is maradandót alkotott. A toccatával kezdődő Divertimento klarinétra és vonósokra 1926-ban keletkezett.
PJOTR CSAJKOVSZKIJ (1840–1893) mecénása, Nagyezsda von Meck firenzei villáját – és magát a várost – tartotta kedvenc „alkotóházának”, ahol A Pikk Dáma című operája megírásának idején, 1890-ban járt utoljára. Még az évben, Párizsban vetődött fel benne a gondolat, hogy szeretett Firenzéjéről zeneművel emlékezzen meg. Elképzelése vonóshatos formájában öltött testet. Művét amerikai utazása után 1891 végén véglegesítette, és így írt bátyjának: „Micsoda szextett, és micsoda fúga a végén – kész öröm! Szörnyen elégedett vagyok. Ötletben nem volt hiány, a forma újdonsága hozott zavarba.” A Firenzei emlék az 1892-es szentpétervári premier óta töretlenül népszerű Olyannyira, hogy a vonószenekarok repertoárjára is felkerült.
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? Csak túl akarják élni a háborút. Ma, amikor milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, ez is döbbenetesen ismerős üzenet.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett…
Mesterien megírt brit komédia az 1980-as évek világával, igazi sztárszereposztásban! A Fórum Színház legújabb vígjátéka rólunk mesél, kacagtató helyzetekkel és…
Kup bilet
