Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.
Szemérmetes Erzsók és annak „ötvenötéves bájai” körül forog Petőfi Sándor falusi „eposza”. Ott legyeskedik a hölgy körül Fejenagy, a kovács, vagyis a „helység kalapácsa” és a lágyszívű kántor. A vidám történet szereplője még Bagarja, a béke barátja, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója is.
A hazai táncművész képzésére hivatott Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) nemzetközi balettversenyt szervez a magyar táncszakma népszerűsítése érdekében.
Elfogadni, hogy úgy volt, ahogy volt, azaz az történt az életünkben eddig, ami történt, nehéz lelki munka. Talán az segíthet, ha megértjük, miért volt valami úgy, ahogy volt, vagy miért volt valaki olyan, amilyen volt, miért viselkedett és élt úgy, hogy azzal a hozzátartozóinak, partnereinek fájdalmat okozzon.
Kik ezek a férfiak és nők, akiket megformálnak? Lehet, hogy ők mindig ugyanazok a személyek, csak a körülmények változnak? Ha változnak, miért változnak? Furcsa titok lappang a háttérben. Önökkel együtt talán sikerül megfejtenünk…
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása a József Attila Színházban.
Ez az est a változásról szól. Mindegyik dal egy élethelyzet, és mindegyik dal más - stílusok és történetek keverednek, fölösleges komolykodás nélkül. Aki túléli a harminckettőt, annak legyen humorérzéke.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
A piros szemű fehér Nyuszi késik, az Egér a könnyek tavában úszkál, a Hernyó hosszúszárú tajtékpipából pöfékel, a Fakutya vigyorog, a Pólyásbaba röfög, a Teknőc sír, a Homár táncol. A Szív Királynő viszont le akarja üttetni alattvalói fejét. Lewis Caroll álomvilága Závory Andrea alakításában játékosan és sok zenével elevenedik meg a színpadon.
A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.
Herczku Ágnes a magyar népzenei, világzenei élet emblematikus személyisége, holott nem készült hivatásos színpadi pályára. Hihetetlen affinitása a különböző műfajok iránt, rendkívül gyorsan a magyar ethno-kortárs énekes mezőny csúcsára emelte.
A kortárs képzőművészeti szcéna és színházi világ elismert szereplőjeként Jan Fabre a vérről készít előadást, amelyben megjelenik a középkor bűntudattól áthatott vallásos gondolkodása, és annak éles ellentéte, a zabolátlan, természetes életöröm. Fabre Troubleyn/Laboratorium elnevezésű társulatának tagjai a Nemzeti művészeivel és Bozsik Yvette táncosaival közösen viszik színre a belga rendező különös költői látomását.
Mélyre merülünk Radnóti boldog és mégis traumatikus gyermekkorába. Az emlékek láncolatán át felsejlik egy ember, egy sors, egy korszak: egy költő születése.
20 ÉVES AZ ÁRENDÁS NÉPTÁNCEGYÜTTES
Szeretettel invitálunk meg minden kedves érdeklődőt, Együttesünk két évtizedes fennállását ünneplő jubileumi gálaműsorainkra:
Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve.