A kecskeméti Katona József Színház névadója születésének 220.
évfordulóján tűzi műsorra a Bánk bánt – ezúttal mai magyar nyelven. Az
alkotók célja, hogy a – kétség kívül magas irodalmi értéket képviselő –
veretes szöveg mögül kiszabaduló történet végre közvetlenül, mindenki
számára érthetően szólaljon meg és hasson. Az előadás nem aktualizálja
vagy modernizálja a cselekményt, mégis meglepően ismerősek lehetnek a
mai nézőnek az 1800-as évek elején írt és 1200-as években játszódó
történet szereplőinek magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi
problémái, és az új „fordításnak” köszönhetően az eredeti alkotásban
rejlő erőteljes komikum is napvilágra kerül.
Van valami ebben a
tragédiában, ami nem hagyja nyugodni az utókort, vagyis amiért az utókor
nem hagyja békében nyugodni a művet. Az előadást Bagó Bertalan jegyzi, a
szöveget Szabó Borbála ültette át mai magyar nyelvre, a címszerepben
Fazakas Gézát láthatja a közönség.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.