A madárének az idők kezdetétől ihletforrást jelent minden muzsikus számára. Ifjúsági hangversenyünkön előbb Nagy Sándor József és Sütő Illés csellókettősét halljuk Vivaldi mély, megindítóan szép kettősversenyében. Ezután a neoklasszikus olasz zeneszerző, Ottorino Respighi különleges szvitje következik, amely 1928-ban született XVIII. századi zeneszerzők munkái nyomán. A hattyú, tyúk, csalogány és kakukk hangjait felvillantó briliáns munka Medveczky Szabolcs pálcája nyomán csendül fel.
A madárének az idők kezdetétől ihletforrást jelent minden muzsikus számára. Ifjúsági hangversenyünkön előbb Nagy Sándor József és Sütő Illés csellókettősét halljuk Vivaldi mély, megindítóan szép kettősversenyében. Ezután a neoklasszikus olasz zeneszerző, Ottorino Respighi különleges szvitje következik, amely 1928-ban született XVIII. századi zeneszerzők munkái nyomán. A hattyú, tyúk, csalogány és kakukk hangjait felvillantó briliáns munka Medveczky Szabolcs pálcája nyomán csendül fel.
A mese mindkét története az erdőben játszódik. Az előadás első felében két nyuszival ismerkedhetünk meg, akik Nyuszikapitányhoz szeretnének hasonlítani, s mindent elkövetnek, hogy segítsenek a bajbajutott kislányon, aki elveszti erdész apukájának "zenélő szerkezetét".
Ne hagyja ki a gyönyörű zene felejthetetlen estjét, amelyen a világ egyik legkiválóbb zongoristája és zeneszerzője, Ludovico Einaudio dallamai csendülnek fel egy briliáns cseh zongorista előadásában.
"Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.
Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett.
Hoffmann Richárd ismerős lehet, hiszen vendége volt sok népszerű televíziós műsornak, mint a Duna Televízió műsorán futó: Szerencse Szombat, az Önök kérték, vagy a Jó ebédhez szól a nóta. A TV2 Zenebutik csatorna állandó, visszatérő vendége.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
Jászai Mari – Blaha Lujza
Két színpadi istennő, két napló- és emlékíró, két köztér-névadó: Blaha Lujza és Jászai Mari. A csalogány és a tragika, akik nélkül a magyar színháztörténet valósággal elmesélhetetlen lenne.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
A régi ihletet ad az újnak, az új forma más minőséget teremt – a variációk izgalmas és értékteremtő játékával a Liszt Ferenc Kamarazenekar évek óta kiemelkedik a klasszikus zenei koncertek programkínálatából. Zeneakadémiai bérletük bővelkedik az újra értelmezésekben, az „ismerős, de mégis más” varázsát adó zenei változatokban.
Liszt Ferenc virtuóz zongoraművészből vált nagytudású zeneszerzővé, kedvelt szimfonikus költeménye, a Les Préludes pedig már érett hangjáról tanúskodik. De remekmű A-dúr zongoraversenye is, amely ezúttal a Kanadából érkező Kevin Chen szólójával csendül fel.
A Met HD-közvetítések legnagyobb slágerdarabja, az Aida most Michael Mayer vadonatúj, szemkápráztatónak ígérkező rendezésében látható, ráadásul büszkeségünkre Kutasi Juditot köszönthetjük Amneris szerepében.
Kurtafarkú érzékeny, félénk ki nyuszi, nem olyan talpraesett, mint Nyúlanyó másik fia Tappancs. A történet mégis úgy alakúl, hogy Tappancs kerül bajba és senki más nem segíthet rajta, csak a félénk Kurtafarkú.
A meséket Kárász Eszter válogatta és állította össze, amelyeknek szereplői dalok, próza és hangszerek – no meg a gyerekek segítségével elevenednek meg.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, a közelmúltban elhunyt Eötvös Péter az utóbbi évtizedek kimagasló zeneszerzője volt, akinek széles világlátása, közvetlensége sok muzsikus számára jelentett mintát. Hangversenyünkön egyik utolsó művét ismertetjük meg a magyar közönséggel: a Hárfaversenyt 2024 januárjában mutatták be Párizsban, és azóta számos koncerten elhangzott Genftől Tokióig.