Vivaldi Tavasz című hegedűversenye a zenetörténet legszeretettebb dallamait rejti, ezúttal pedig Jin Xi hegedűszólójával csendül fel matinékoncertünkön. Babar meséje csaknem egy évszázada, 1931-ben jelent meg először francia nyelven: az árván maradt kiselefántról szól, aki a modern Párizsba vetődve elsajátítja a civilizált viselkedés szabályait, majd visszatér a sajátjai közé, és királyuk lesz.
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató vígjátékot!
A 2023-as év négy koncertje után új bérletsorozatot hirdet a BMC-ben Stark János Mátyás, Devich Gergely és Ránki Fülöp együttese, immár Trio Haris néven. A harmadik koncert főszerepét a zongorás trió műfajának két klasszikus óriása, Haydn és Beethoven kapja.
A Zseni születik koncertsorozat a három legnagyobb magyar zenei mester férfikari munkássága előtt tiszteleg, így az sem a véletlen műve, hogy a hangversenyek éppen a szerzők születésnapján valósulnak meg. A koncertek programjának sajátossága, hogy a StEFREM szubjektív válogatásában társulnak a klasszikusok műveihez „örököseik”, azaz a 20-21. századi magyar zeneszerző-generációk kiváló és érdekes kompozíciói.
Hányféle jelentést rejthet magában egy műfajnév, a szvit? A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács bérletének harmadik hangversenyén elgondolkozhat ezen a zenehallgató.
A fagott, amelynek hangterjedelme jóval túlnyúlik három oktávon, és a legváltozatosabb színekre képes, mély fekvése ellenére már a barokk korban is kedvelt concertáló hangszer volt. Händelt is megihlette, Mozart pedig 1774-ben, tizennyolc évesen írta meg azt a fagottversenyt, amely azóta is a repertoár pótolhatatlan darabja. A cseh romantikus mester, Bedřich Smetana operájából készült szvit, valamint Wagner meglepetésnek szánt karácsonyi ajándéka, a feleségének és gyermekének írt Siegfried-idill is elhangzik a koncerten.
A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.
A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
Jacques Offenbach – Heinrich Heine
Ugyan volt köztük majd' egy nemzedéknyi távolság, ám a hasonlóságok mégis szembeötlőek. Nemcsak a Rajna menti indulás, a családeredet, és nem is csupán Párizs. Gúny és érzelmesség az operettszínpadon meg a matracsírban.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.