Hoffmann meséje a klasszikus Csajkovszkij zenével gyönyörű előadásban, melyben megismerhetjük Diótörő herceg csodálatos utazását bájos kis útitársával, Marikával Csokoládéországba.
A 2018-ban elhunyt izlandi billentyűs-zeneszerző, Jóhann Jóhannsson a kortárs klasszikus popzenei színtér egyik kulcsfigurája volt - honfitársa, Ólafur Arnalds, vagy éppen Nils Frahm és Joep Beving mellett.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
A két sokoldalú muzsikus, Péter Hajnalka magyar-bolgár zeneszerző-énekes, ütőhangszeres és Zura Dzagnidze grúz zeneszerző, gitáros és panduriművész alapította LAKVAR tavaly megjelent, Fiction and Folklore című albuma nemcsak mesterien ragadja meg a folklór esszenciális gyökereit, hanem tovább is gondolja a balkáni, kaukázusi és közép-európai hagyományt, merítve a jazz, a pop és a rockzene elemeiből.
A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken.
A latin bestia szó fenevadat, azaz vadállatot jelent. Egyértelmű kifejezés: egyrészt nem szelíd, másrészt nem növényi lényre utal. Mivel azonban aligha lesz lehetőség arra, hogy a zenetörténet méhlegelőin, erdei ösvényein járjunk, a Muzikális bestiák sorozat epilógusában Bősze Ádám zenetörténész gyűjti csokorba a muzsika históriáinak legszínesebb növényeit, ehető és mérgező gombáit.
Minden évadban néhány alkalommal képzőművészeti kiállítások megnyitójára várjuk az érdeklődőket a FÉM galériájában.
Támogassák a FÉM Színházat egy jegyvásárlással! Köszönjük.
A tíz éve, Bamakóban alakult együttes női előadói minden kreatív zenei megnyilvánulásukban szót emelnek a nők jogaiért és az erőszak felszámolásáért. Gazdag, dallamos muzsikájukban a pánafrikai hagyományokat a kortárs popdalokat idéző stílusjegyekkel ötvözik.
A színészeket különösen megrázza az idő múlása. Pláne a SZINÉSZNŐKET.
Alkotóműhelyünk hölgytagjai egykoron híres színésznők életét mutatják be, akik már nem lépnek színpadra.
Kalandos életet élő vándorcigányok és hatalmukkal visszaélő, galád, mégis nevetséges nemesek a főszereplői a klasszikus Jókai-regényből, A cigánybáróból készült adaptációnak, a több generáció által jól ismert Szaffi című animációs filmnek.
A népi hangszereket eredetileg e zene művelői, azaz egyszerű falusi emberek készítették, igen szerény körülmények között. A pengetős hangszerek megszólaltatásuk módjában térnek el más hangszerszámoktól: a hangot adó, kifeszített húrt ujjal, körömmel, esetleg pengetővel szólaltatja meg előadója.