Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és egy furcsa, hórihorgas alak társaságában, s felborítja az emberek addig megszokott kerékvágásban zajló életét. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, mi pedig egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története csodákkal, mágiával, hatalmas idő- és térbeli ugrásokkal van tele – mi sem lehet inspirálóbb egy opera megírásához! Gyöngyösi Levente számára a könnyűzenei hangszereket alkalmazó opera-musical, vagyis a különböző műfajokkal és stílusokkal való játék különleges zenei kísérlet volt: „Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Amiben a különböző stílusok valamiféle közös nevezőre jutnak. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére.” Az alkotás Hollerung Gábor ösztönzésére és támogatásával készült el. Gyöngyösit már ismeri az operaközönség, hisz 2005-ben bemutattuk első színpadi művét, A gólyakalifát (amelyben szintén helyet kapott egy bárénekesi betétszám), A Mester és Margarita pedig először a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon szólalt meg koncertszerű előadásban. A krisztusi szenvedéstörténetet is feldolgozó mágikus regény operaváltozata cirkuszi formában teljesedett ki: az előadás artisták közreműködésével jött létre a zenés színházban színészként és rendezőként egyaránt otthonosan mozgó Szente Vajk irányításával.
Alkotók
Eredeti mű: Mihail Bulgakov
Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyve alapján a librettót írta: Várady Szabolcs
Rendező: Szente Vajk
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Artista koreográfus: Vincze Tünde
Cirkuszművészeti tanácsadó: Fekete Péter
Díszlet- és jelmeztervező: Kentaur
Világítástervező: Madarász 'Madár' János
Dramaturg: Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
A rendező munkatársai: Lázár Katalin | Valkai Andrea
Zenei asszisztensek: Szennai Kálmán | Kálvin Balázs | Mikó Szilvia | Gyöngyösi Levente | Tóth Sámuel Csaba
Balettmester: Kohári István
Karigazgató : Csiki Gábor
Karmester: Hollerung Gábor
Szereposztás
Woland: Palerdi András
A Mester / Jesua: Balczó Péter
Margarita: Sáfár Orsolya
Sztravinszkij professzor / Poncius Pilátus: Pataki Bence
Berlioz / Kajafás: Hábetler András
Hontalan Iván / Lévi Máté: Varga Donát
Fagót: Kiss Tivadar
Hella: Topolánszky Laura
Behemót: Gavodi Zoltán
Annuska / Rabnő: Likovics Alexandra
Latunszkij / Júdás: Bartos Barna
Rendőr / Afranius: Kőrösi András
Főápoló / Patkányölő centúrió: Kiss András
Boszoj, házfelügyelő: Gulyás Bence
Nővér az elmeklinikán: Sahakyan Lusine
Konferanszié: Csémy Balázs
1. ápoló / Jimmy, a részeges New York-i vámpír: Erdős Róbert e.h.
2. ápoló / John, a részeges New York-i vámpír: Zajkás Boldizsár
1. férfi / Részeg / Monsieur Guillotine: Farkas András
2. férfi / Fontos elvtárs / Nero császár: Papp Balázs e.h.
Fiatal nő a Varietészínház közönségéből / Lucrezia Borgia: Fenyvesi Gabriella Rea e.h.
Takarítónő: Tímár Tímea
Cselekmény
I. felvonás
Moszkva 1930 körül. Az emberek élik dolgos, szovjet életüket. Mihail Maszterov befejezi Poncius Pilátus című nagyregényét, ám az Írószövetség a művet és íróját mindenhonnan letiltja. Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják.
Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben.
Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a „bolond” HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik.
Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik. A haláleset okozta sokkba – és a felismerésbe, hogy a professzor maga a Gonosz – Hontalan Iván beleőrül, és ő is a bolondokházába kerül. A magányos Margarita az öngyilkosság gondolatával küzd, de Woland szolgái megmentik, akik aztán saját és uruk szórakoztatásával kezdenek foglalatoskodni: beköltöznek Berlioz üres lakásába, és a Varietészínházba különleges előadóestet szerveznek Woland számára. Itt az embereket a pénz, a könnyű meggazdagodás ígéretével őrjítik meg. A szovjet társadalom nem állja ki a Gonosz próbáját.
II. felvonás
A bolondokházában Sztravinszkij professzor betegei közt találjuk a Varietészínház látogatóit, és itt találkozik újra a Mester és Hontalan Iván. Iván könyörgésére a Mester folytatja a regény történetét.
Lévi Máté megpróbálja megölni Jesuát, hogy enyhítse a kereszthalál szenvedését, de nem jár sikerrel, elfogják. Pilátus parancsára a Patkányölő centurió megöli Júdást, öngyilkosságnak álcázva a büntetést.
Margarita továbbra sem találja a helyét. Bolyongása közben összetalálkozik Woland szolgáival, akik uruk meghívását adják át neki: vállalja el a telihold bálja háziasszonyi teendőit, és visszakapja szerelmét, a Mestert.
A Sátán bálján a történelem híres gyilkosai, méregkeverői mind tiszteletüket teszik, Margarita elvégzi feladatát, és valóban visszakapja szerelmét, a Mester pedig az elégettnek hitt regénykéziratát. Együtt idézik fel Pilátus magányos estéjét, melyen megfogalmazza magának: a legnagyobb bűn a gyávaság.
Lévi Máté érkezik Wolandhoz Jesua üzenetével: vegye magához a Mestert és Margaritát. A fény és árnyék örök viszályában Woland világít rá a lényegre: egymás nélkül nem léteznek. A jó is értelmezhetetlen a rossz nélkül. A Mester és Margarita elfogadja a Sátán ajánlatát, és eltűnnek mind a gomolygó galaxisok közé a Földről.
Jegyvásárlás
